↑ Return to Írások

Legújabb térdszalagunk s a ,,régiek”

Belga sebészek nemrég meglepő felfedezést tettek: találtak egy eddig ismeretlen térdszalagot. Egy új testrész roppant izgalmas dolog, főleg meglepő, hogy eddig nem tudta senki, hogy létezik.

Az ,,új” térdszalagot, melynek becses neve ligamentum anterolaterale, vagyis elülső oldalszalag, a vizsgált 41 térdből 40-ben megtalálták, tehát az esetek 97,6 százalékában jelen volt, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, hogy szinte mindenkiben megtalálható az újonnan felfedezett ínszalag. A felfedezők, név szerint Johan Bellemans és Steven Claes az Anatomy Journalban adtak hírt az új testrészről.

A térd szalagjai

Az említett elülső oldalszalag a bal oldali képen látható, zöld színnel kiemelve, mellette jobbra a térd szalagjai szemből úgy láthatók, ahogy eddig szerepeltek az anatómia könyvekben.

Milyen szerepe van az új szalagnak a térd működésében?

Ez egy nagyon érdekes kérdés (szerintem), de hogy meg tudjuk válaszolni, ahhoz kicsit meg kell ismerkednünk a testtáj többi szalagjával is, de legalábbis nem árt tudnunk, hogy hol vannak és mit csinálnak.

A térd egy nagyon összetett ízület, annak ellenére, hogy kívülről nézve nem túl bonyolult a mozgása, mert az ember vagy behajlítja a térdét, vagy kinyújtja…nem úgy, mint pl. a vállízületet, ami nem elég, hogy minden irányban tud mozogni, ráadásul több kisebb ízületből áll össze (felkarcsont-lapocka, lapocka-bordák, kulcscsont-lapocka, stb.).

Közelebbről nézve persze a térd mozgása is bonyolulttá válik, mert ha behajlítjuk a térdet, akkor kismértékű forgásra is képes, vagyis behajlított térdnél tudjuk a lábszárunkat ki- és befelé forgatni. (nyújtott lábnál, ha ezt tesszük, akkor az egész csípőízület forog)

A mozgásban az izmok feladata a mozgatás, vagyis a mozgás aktív kivitelezése, a szalagoké pedig mozgás korlátozása, pontosabban a mozgás véghelyzeteinek meghatározása és a stabilizálás.

A térd legfontosabb szalagjai a következők:1. elülső keresztszalag 2. hátulsó keresztszalag 3. belső oldalszalag 4. külső oldalszalag +1, legfiatalabb szalagunk, az elülső oldalszalag

Kezdjük a 3. és 4. számú szalaggal, a belső és külső oldalszalaggal, mert ezek működése viszonylag egyszerű: kinyújtott térd esetén ezek biztosítják a térd oldalirányú stabilitását. Egyikük (a belső) a combcsont belső oldaláról fut le a sípcsontra, a másikuk (a külső) a combcsont külső oldaláról fut le a szárkapocscsontra. Nyújtott lábnál mindkettő viszonylag feszes és alaposan tartja a térdet.

A keresztszalagok a combcsont hátulsó, alsó végéről futnak le a sípcsont elülső-belső (elülső keresztszalag) ill. hátulsó-külső felére (hátulsó keresztszalag). Mindkettő szorosan összefonódik az ízületi tokkal és aktívan részt vesznek a térd félhold alakú porcainak (meniszkuszok) mozgásában is. Mozgásbehatároló szerepük a térd hajlított helyzetében lényeges, mert ekkor az oldalszalagok lazák, a térd ezért forgatható állapotba kerül. A hátulsó keresztszalag a lábszár kifelé, az elülső keresztszalag a lábszár befelé forgatásakor feszül meg és tartja a térdet. Pontosabban tartja, bizonyos terhelésig, bizonyos terhelés felett pedig részben vagy teljesen elszakad. A térd ugyanis ebben a helyzetben, behajlítva és elfordulva a legsérülékenyebb, ezért is olyan gyakori sportolóknál a keresztszalag szakadás.

És itt jön a képbe az új szalag, az elülső oldalszalag, ami a combcsont alsó, oldalsó végéről fut le a sípcsontra, ahogy a neve is mutatja előrefelé. A szalag pontos feladatát egyelőre nehéz lenne meghatározni, de elhelyezkedése alapján következtethetünk a szerepére. Lefutása majdnem párhuzamos az elülső keresztszalaggal, és valószínűleg ahhoz hasonlóan a térd hajlított és befelé forgatásakor feszül meg leginkább. A sebészeket ezért jogosan foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon elülső keresztszalag szakadáskor ez a szalag is sérült-e? Mert ha igen, akkor (gondolom) érdemes ezt a szalagot is megműteni, ez adott esetben közrejátszhat a térd műtét utáni stabilitásában. Szerintem erre utal a ,,Kutatásuk eredménye áttörést jelenthet a súlyos keresztszalag-sérülések kezelésében” mondat.

Hogy álló helyzetben van-e szerepe a szalagnak, ahhoz azt kellene tudni, hogy ekkor mennyire feszül? Lehetséges az is, hogy az oldalirányú terhelések ellen is véd, elvégre is a láb külső oldalán eddig nem ismertünk a comb- és sípcsontot (csak a comb- és szárkapocscsontot) összekötő szalagot.

A szalag történeti érdekessége, hogy bár pontos anatómiai leírását eddig nem ismertük, mégsem előzmény nélküli a felfedezés. Paul Ferdinand Segond, francia orvos már 1897-ben említést tett egy szalagról az adott helyen. Segond elismert sebész volt, még egy bizonyos térdtörést is elneveztek róla, a szalagot azonban behatóbban nem vizsgálták, vagy azt hitték róla, hogy az ízületi tok része. Ezért lehetne vitatkozni arról, hogy felfedezés vagy újrafelfedezés történt.